Sóvárogva vágynak egy olyan világba, ahol természetes úton, betegségben távozhatnak az életből el – a természet törvényei szerint.
Egy napon csillagászaik felfedeznek egy távoli bolygót, a Földet, ahol mindaz megadatott, ami számukra nem: a szabadság, az önrendelkezés, az élelem, a betegség, a megváltó halál. Távcsövükkel rajongva figyelik a földi lakók szép éle-tét, amikor döbbenten látják, azok váratlanul önmagukat és egymást gyilkolják, az ottani hatalmas robbanásokkal elpusztítva virágzó javaikat.
A neve sincs Bolygón, egy korábbi, nagy kultúra pusztul el. Ahol az anyagi javak természetbeni fogyásával a társadalmi rendnek olyan nagymértékű a romlása, hogy képtelenné válik önfenntartására. Az életerőt képtelenül visszakapni a tekintélyelvűség is összeomlik, s elkezdődik egy anarchikus folyamatban a létezés teljes megsemmisülése.