?Itt az elébb azt kiáltották, hogy ?egyenlőség, testvériség, szabadság?. Hát ez mit jelent? Ez Magyarországon azt jelenti, hogy egyenlő testvéri, szabad érzéssel nyugodjon bele mindenki abba, hogy minden maradjon a régiben.?
MÓRICZ ZSIGMOND (1879?1942) a vidék, a magyar néplélek értő ismerője, a ?népi írók atyja?, újságíró, író, szerkesztő, a huszadik századi realista prózairodalmunk meghatározó alakja. Anyai ágon ősi, de elszegényedett nemesi család, apai ágon pedig jobbágyok leszármazottjának sarja volt. Testközelből ismerte a vidéket, és ? a korszakban elsőként ? érzékeny realizmussal ábrázolta azt műveiben. Kirobbanó tehetség volt, aki kifogyhatatlan bőséggel és elnéző szeretettel mutatta be az olvasóknak a falusi és a városi embert egyaránt.
Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta.
PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei
KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás)
ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének
MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri
BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia
A sorozatban megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI
KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) A
DY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK
MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI
