Kern nem mondhatja el magáról mindezt. Egyike azon menekülteknek, akik a várost körülvevő, drónok építette, állandóan terjeszkedő favelákban nyomorognak. A napjait szerzetes módjára tölti, könyörtelenül gyakorolja a különböző harcművészeteket, miközben tolvajként és utcai harcosként próbál napról napra túlélni. Thales egy teljesen másik világban mozog — egy brazil politikusklán sokadik ágának sarja, aki Los Angelesbe menekült, miután egy támadásban megölték az apját, őt pedig megnyomorították.
Egy rongyokba öltözött idegen egy nap leszólítja Thalest, és megkérdezi, hogy mire emlékszik az érkezése előtti időkről. Kern az életét mentve kénytelen menekülni, miután rossz célpontot rabol ki. Irina pedig szörnyű titokra bukkan az emlékeiben, amikor felidézi legutóbbi találkozóját a megbízójával.
Mindhármuk élete veszélyben van, ráadásul a sorsuk elkerülhetetlenül összefonódik ebben a gyönyörűen megírt történetben, aminek központi témái a mesterséges intelligenciák, az emlékek, a halhatatlanság, valamint a könyörtelen erőszak, amit mindezek birtoklásáért egyesek hajlandóak alkalmazni.
A könyvről mondták:
“Lenyűgöző… Olyan nagyságokat juttat eszembe, mint Frank Herbert, Philip K. Dick vagy William Gibson.”
New England Review of Books
“Techno-thriller szépirodalmi ambíciókkal... virtuális hallucinációk és ravasz, a Mátrixra emlékeztető látomások uralkodnak ebben a halhatatlanságot kereső, nagyon is 21. századi történetben.”
The Guardian
“Kivételes regény. A próza kétségbeejtő szépségével remekül ér fel a könyv sebessége és rejtélye, míg a történet – a halandóságról, emlékekről és emberi mivoltunkról – rendkívüli mitológiai erővel bír.”
Emily St. John Mandel
“Mason egy matematikus pontosságával ír, a sorai gyakran tiszta, költői szépségűvé kristályosodnak.”
The Wall Street Journal
“Jó képzelőerővel megalkotott, rendkívül intelligens látomás a jövőről, ahol az általunk épített gépek érdeklődni kezdenek a teremtőik iránt… A Void Star remek találkozása a sci-finek és a noir thrillereknek Dick, Stephenson és Delany stílusában.”
Kirkus
