Az ezekről készült fényképek ma nagy értékű források, amelyek nemcsak dokumentálják az épületeket, hanem azt is bizonyítják, hogy az építészeti fotó önmagában is lehet műalkotás. A könyvbe választott negatívok és archív nagyítások nagy része a Magyar Építészeti Múzeumban és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtárában található. Csengel-Plank Ibolya fotótörténész, Hajdú Virág és Ritoók Pál építészettörténész tanulmányai azt vizsgálják, hogyan hatott a modern mozgalom a magyar építészekre és hogyan fényképezték épületeiket. A könyv fő része 63 épületet és belsőépítészeti alkotást mutat be 217 remek fotóval, amelyekhez rövid épületleírás és a képekre vonatkozó magyarázat társul. Ezt néhány jelentős építész és fotográfus portréja és az 1930-as évek Budapestjét ábrázoló városképek követik. A magyar származású építész és formatervező Breuer Marcel, Pierre Vago, Moholy-Nagy, vagy a fényképész André Kertész, Brassai és Lucien Hervé munkássága külföldön is jól ismert. Sokkal kevesebben hallották hazai kortársaik, az építész Molnár Farkas, Borbíró (Bierbauer) Virgil, Kozma Lajos vagy a fényképész Seidner Zoltán, Kozelka Tivadar és Bánó Ernő nevét. Ez a könyv az általuk és kollégáik által alkotott kitűnő épületek és lenyűgöző fotók előtt tiszteleg.
