Rámutat a sokszor hangsúlyozott társadalmi hátrányokra, illetve a kevésbé elemzett, gyakran tabusított előnyökre is. A kötet a társadalom női szerepeinek részleteit felnagyítva értekezik a színésznők testiségéről, a rivalda által túlhangsúlyozott "nőiességről" és a magánélet ambivalenciáiról. A színésznői szerepek ellentmondásaiban azonban a színháznak mint intézménynek, valamint a drámairodalomnak is jelentősége van. A színház szereti leegyszerűsíteni a női "szerepkínálatot" a szerelmes és hódító fiatal nőkre és a férfi főszereplők támaszát jelentő anyákra, nagyanyákra, dajkákra - miközben az elvileg a szakmai karrierjük csúcsán levő, középkorú színésznőknek alig jut szerep.
A könyv olvasását bátran ajánlom azoknak, akik a színésznőben a "sűrített nőt", a színházi szerepeken túl a női társadalmi szerepek sűrítményét is fel akarják fedezni.
Krémer Balázs
szociológus