Hogyan lehet úgy élni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Miképpen boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra lévő dolgokat érzékeljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van; a szerzőt a fogyatékosságaival küzdő ember belső világa érdekli. Soha nem téveszti szem elől, hogy az orvostudomány „tárgya" végső soron nem a betegség, hanem a betegség sújtotta, szenvedő, küszködő ember. Történeteit olvasva rácsodálkozunk az emberi természet és képességek lenyűgöző sokszínűségére, egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról vallott nézeteinket.