A 17-18. század fordulóján járunk, amikor a legkülönbözőbb államok uralkodói, arisztokratái, főtisztviselői, papjai, udvarhölgyei, pénzkölcsönzői és katonái akarva vagy akaratlanul, közvetlenül vagy közvetett módon, Britanniától a Krím-félszigetig, Svédországtól a Földközi-tengerig Magyarország érdekében tevékenykedtek.
Huszonnégy történelmi személyiség – köztük Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Savoyai Jenő – tevékenységének felidézésével ismerhetjük meg azt a korszakot, amelyben uralkodók, tábornokok, császárok, dózsék és cárok összefogva vagy egymással vetélkedve úgy formálták a történelmet, hogy az Magyarországnak kedvezzen.