Azzal kell kezdenem ezt a történetet is, hogy bemutatkozzam
Ez nagyon fontos! Ez a legfontosabb a civilizált emberek között! - szokta mondani az osztályfőnökünk.
Azután még megvetően hozzá szokta tenni:
A többi meg makog, mint a majom!
De kinek mutatkozzam be? Ez is olyan ütődött helyzet.
Ülök a szobámban, nyitva az ablak, a vakáció már látható
távolságra van, elég, ha ránézek a naptárra. Az is elég, ha
mélyen beleszippantok a levegőbe: határozottan nyárillata van!
Délután van, ülök az asztalnál, csinálom a leckémet.
Vagyis
rágom a tollat, már éppen leírok egy szót, amikor nyílik az ajtó,
és bekukkant a nagymamám.
- Csináld meg szépen a leckédet! Pityi! Pityikém!
Mit nézel?
Nagy levegőt veszek és bemutatkozom
- Gajzágó István, negyedik ás tanuló vagyok!
Nagymamám úgy néz rám, mint akinek az orra előtt ment el az utolsó villamos.