„Kiválasztottnak érezheti magát, akinek sikerül bejutnia a Vígszínház új zenés előadására, A Pál utcai fiúkra: a jegyek már hónapokkal előre elfogytak. A lépcsős gubbasztásért közelharc folyik, a betegség miatt megmaradó belépőkre pedig csoda, hogy még nem kell licitálni. […] Ilyen egy sikerszéria kezdete. Mint valami hipnózis.”
Papp Lídia – Élet és Irodalom, 2017. január 13.
„A cselekmény a harcokra, az árulásra, az összecsapásra van kiélezve. Mint minden musicalt, úgy ezt is a zene, na és persze a tánc, azaz pontosabban a táncszerű színpadi mozgás sodorja előre. […] Szinte vágyik rá még a néző, hogy ne legyen vége, hogy szünet se legyen – mert kibírom, mert élvezem, mert rajongok ezekért a gyerekekért, akik a színpadon már nem egészen gyerekkorúak.”