„A Hargitán akkora hó vót, hogy a varjak es csak guggolásba repültek, hogy a fejüket az égbe bele ne verjék, de ez nem vót elég, mert júniusban az idő egy cseppet megengedett, s olyan árvíz lett, hogy a Csíkszépvíz– Csíkszereda járaton a sofer a buszt állva vezette, hogy meg ne fulladjon, s az emberek mind a kalaptartón ültek.
Bémentünk egy nagy diszkóba, jöttek szembe a komák, esküszöm, mindegyiknek olyan szeme vót, mintha akkor keltek vóna fel. Odajön hozzám az egyik, aszongya nekem: füvet veszel-e? Há, mondom, szerinted lóval jöttem, bazdmeg."