Az olasz politikai rezsimek létrejöttét, átmenetét és evolúcióját újszerű módon, a kontinuitás és diszkontinuitás jegyében tárgyalja, mind a nyolc fejezetben.
A szerző sokrétűen analizálja az olasz egység után létrejött alkotmányos monarchia politikai működését és a kibontakozó pártstruktúra kiépülését. A maga összetettségében tárja fel a fasizmus hatalomra kerülésének körülményeit, a korporatív diktatórikus rendszert és fajelméletének romboló hatását. Kiemelten és széleskörűen foglalkozik az új alkotmány elemzésével, a köztársaság intézményi rendszerének funkcióival, a pártrendszer tipológiájával, a regionalizmus sajátosságaival és a szakszervezeti mozgalom jelentőségével. A politikai földrengés utáni hosszú átmeneti időszak politológiai elemzésének megállapításai, kritikai fejtegetései figyelmet érdemelnek, nóvumot jelentenek a hazai tudományos közéletben. A könyv nemcsak a szűkebb szakmai kör, hanem a politikai rendszerek iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is jól hasznosítható, érdekes munka.
NUBER ISTVÁN 1964-ben a JATE-n olasz-orosz szakon diplomázott. 1972-ben megvédte a bölcsészdoktori disszertációját, 1978-ban kandidátusi fokozatot nyert el. 1990-ben a JPTE Társadalomtudományi Intézetébe került, ahol az egyetemes politikai gondolkodás történetével, etikával és az olasz politikai rendszerrel foglalkozott. Tanulmányaival Politológus Vándorgyűléseken, nemzetközi konferenciákon szerepelt. Hét tanulmánykötete, 57 tudományos dolgozata, cikke - 3 francia, német, orosz nyelven - jelent meg.
