Majd a teljes mű 1949-ben Budapesten is napvilágot látott. Gerő Imre munkája azért különleges, mert belülről, a páholytag szemszögéből mutatja be azt a rövid, 1945 és 1950 közötti időszakot, amikor a magyar szabadkőművesség a háború utáni tiltásokat követően rövid időre újra legálisan működhetett, mielőtt a Rákosi-rendszer végleg betiltotta volna azokat.