Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
231
Szörényi László Életműsorozatának jelentős darabja az először 1989-ben ugyanezzel a címmel megjelent tanulmánykötet, de bővítve és átdolgozott formában, természetesen megőrizve a Szerző 80-as évekbeli orientációját, a mai napig megmaradó, a 19. századi magyar irodalommal való elkötelezettségét; és az alábbi, e kötetből idézett, 1980-ban keletkezett írásának részletéből tökéletesen látható jövőbe is látó zsenialitását.
"Közösségként fönnmaradni annyit tesz, mint folyamatos műveltséget létrehozni. Műveltséget viszont mindig csak olyan közösségek alkottak, következésképpen csak olyan közösségek maradtak fenn, amelyek az emberiség nagy vallásaihoz hasonlóan a létükhöz alapot biztosító, múltjukról szóló közös tudást - ez a nemzettudat - tragikusan, tehát küzdelem, bukás és felemelkedés dialektikájában fogalmazták meg és élték át. Az a nemzet, amely bezárja panteonját, egyetemlegesen készülhet a köztemetőbe. A nemzeti lét átélése nem gátja, hanem feltétele az emberiségről, az embervoltunkról megszerezhető egyetemes tudásnak. Ha kizárólagos vallássá emelkedik: pusztító pogányság és fasizmus. De ha eltűnik, az igazi "valláshoz" vezető út is lezárul.
"Közösségként fönnmaradni annyit tesz, mint folyamatos műveltséget létrehozni. Műveltséget viszont mindig csak olyan közösségek alkottak, következésképpen csak olyan közösségek maradtak fenn, amelyek az emberiség nagy vallásaihoz hasonlóan a létükhöz alapot biztosító, múltjukról szóló közös tudást - ez a nemzettudat - tragikusan, tehát küzdelem, bukás és felemelkedés dialektikájában fogalmazták meg és élték át. Az a nemzet, amely bezárja panteonját, egyetemlegesen készülhet a köztemetőbe. A nemzeti lét átélése nem gátja, hanem feltétele az emberiségről, az embervoltunkról megszerezhető egyetemes tudásnak. Ha kizárólagos vallássá emelkedik: pusztító pogányság és fasizmus. De ha eltűnik, az igazi "valláshoz" vezető út is lezárul.
