Ezért a hagyományos bölcsészettudományok a természet- és társadalomtudományokkal és a művészetekkel közös, interdiszciplináris formációba tömörülve igyekeznek megérteni a kortárs környezeti válságot, annak előzményeit, jelenlegi formáit és jövőbeli pályáit, illetve a lehetséges válaszokat. A humán környezettudomány tehát bizonyos értelemben fordítás: a természettudományos és technológiai eredményeket olyan szövegekké és szociokulturális diskurzusokká formálja, amelyek jobban meg tudják ragadni mind a közvélemény, mind a politikai és gazdasági aktorok figyelmét.
A könyv, amit kezében tart az olvasó, a humán környezettudományi munkák, bevezetők és szöveggyűjtemények hagyományába kíván kapcsolódni, és azt a magyar közegre adaptálni. Jellegéből adódóan egy-egy téma átfogó ismertetését adja, olyanokét, mint a környezetfilozófia, a környezetantropológia, a természetművészet, a természetvédelem, a vallás és ökológia viszonya, a környezettörténeti, jogi, politikai és közgazdaságtani kérdések, a társadalmi igazságosság, a túlnépesedés vagy az élelmezés dilemmái. A kötet emellett magyarországi példákkal mutatja meg azokat a közösségi válaszokat, amelyek a kortárs ökológiai és társadalmi problémákra keresik a választ.
FARKAS JUDIT néprajzkutató, kulturális antropológus. Szűkebb szakterülete az ökológiai, társadalmi és vallási közösségek és mozgalmak kutatása. 2003 óta a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója, emellett a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium vezető tanára és a PTE humánökológia szak szakfelelőse. Társvezetője továbbá a Pécsi Tudományegyetemen létrejött Humán Környezettudományi Kutatócsoportnak, amely Magyarországon elsőként nevében is képviseli az új kutatási területet. A tudományos és oktatói tevékenység mellett kifejezetten fontosnak tartja az ismeretterjesztést, és rendszeresen tart előadásokat a szélesebb nagyközönségnek. Ezt a könyvet ebből a szempontból is munkássága jelentős lépésének tartja.
