„Olvassák a Lótolvajokat! A regény a legelső, tömör mondatoktól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kezei közé kerültek.” (Newsweek)
„Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír… Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősödő férfi tűnődő tudatosságában.” (The New Yorker)
„Vágtattak felém a lovak. Hallottam szaggatott lihegésüket, a faág egyre erősebben rázkódott alattam, egész lényemet betöltötte a paták dübörgése, és amikor megpillantottam a hozzám legközelebb eső ló pofáját, lábamat szétterpesztve lassan csúszni kezdtem lefelé, elengedtem az ágat, és a ló hátára ugrottam. Kicsit elvétettem az ugrást, majdnem a nyakába érkeztem, az állat lapockái a combomhoz ütődtek, hullámokban tolult fel bennem a hányinger. Amikor Zorro hajtotta végre ezt a mutatványt a filmben, könnyűnek tűnt… A ló szilajon rázta sörényét, gerince az ágyékomat verte. Egyre gyorsabban vágtázott, akárcsak a másik ló, így aztán fej fej mellett dübörögtünk a fatönkök között. Hallottam, amint Jon elkurjantja magát mögöttem: – Juhé!”
(részlet a regényből)
Per Petterson 1952-ben született Oslóban. Íróként 1987-ben mutatkozott be. 1990-ben egy tragédia során elveszítette szüleit, egyik testvérét és egy unokatestvérét. A baleset motívuma, a fiú szüleihez fűződő kapcsolata állt ezután prózájának homlokterében. A világhírt a Lótolvajok megjelenése hozta el számára. A művet többek közt angol, német és francia nyelvre is lefordították. Norvégiában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, a Kritikusok Díját, megkapott több francia díjat és az IMPAC díját, megelőzve olyan neves alkotókat, mint Salman Rushdie és J. M. Coetzee. A Lótolvajokat 2007-ben a New York Times az év öt legjobb szépirodalmi műve között tartotta számon.
A Scolar Kiadónál megjelent művei:
Lótolvajok (2009, 2018)
Átkozom az idő folyamát (2012)
Megtagadom (2015)
Irány Szibéria (2018)
