Doppler

(4. kiadás)

Andreas Doppler mintaszerű életet élő, norvég családapa: felesége csodás asszony, gyerekei nagyszerűek, jövedelme stabil, a háza szép nagy. Más szóval a tökéletesség már-már elviselhetetlen méreteket ölt, megágyazva egy klasszikus, skandináv bekattanásnak. Irigykedve nézzük, ahogy lerázza társadalmi béklyóit, és a természet hívó szavát követve az Oslo fölötti erdőségekbe költözik, totemoszlopot farag, és mély barátságot köt egy széplelkű jávorszarvassal. A Doppler az életközepi válság regénye, a férfilélek mélyén lázadozó kisfiú diadala a felnőtt világgal szemben. Doppler a civilizációkritika regénye is, és bár nem mond újat a fogyasztói társadalom infantilizmusáról, szelíd naivitása mégis arra késztet, hogy újragondoljuk a közhelyek sorába száműzött örök kérdéseket. Erlend Loe a magyar olvasók körében is méltán népszerű Doppler-trilógia első kötetében a szabadság kereséséről, a határok feszegetésről, sőt azok átlépéséről ír, fantasztikusan kifinomult humorával pedig feltárja az odavezető utat kísérő ellentmondásokat is.