Láncra vert eső

Párhuzamok
Tizenkilenc éves vagyok. Nem lettem csoda. S nem sajog.
Huszonhat esztendős vagyok. Élek, ágyamban szunnyadok.
"Harminckét évem elszelelt." Észre se vettem, hogy letelt.
Már negyvenkét éves vagyok. Élek, új élőt ringatok.
Ötvenhárom éves vagyok. Nem hordok ezüst sisakot.
Meghalt, és máris utcanév. Számolatlan jön évre év.
Egy szál ember a hold szivén. Gyullad a kerek esti fény.
Egyetlen árnyékot vetek. Döndül a hold, a szívetek.