Nehéz volt apaverseket válogatni a klasszikus magyar lírából, mert míg az édesanyákról írt könnyfakasztó versek minden írószobában dúsan termettek, addig az édesapákról ritkábban szóltak, vagy szemérmesen hallgattak. Az édesapákra történő vidám, felszabadult, máskor büszke visszaemlékezések és az apával való vívódás, a tőle való eltávolodás, illetve elvesztésének gyásza egyaránt megjelenik e kötetben. írja Havas Katalin az antológia összeállítója.
