A Templomos Lovagrend fénykorában, az 1200-as évek első felében, francia nyelvterületen született regény a Szent Grál történetének első szimbolikus-vallásos feldolgozása. A Szent Grál felkutatása spirituális dimenzióval egészíti ki Artúr király lovagjainak Vulgáta-ciklusban elmesélt kalandjait. Lancelot helyét Galahad veszi át, és a regényben átütő erővel jelentkezik a Cisztercita rend teológiai hatása. Ez nem véletlen, hiszen a ciszterciták a XII. században döntő szerepet játszottak a Templomosok elfogadtatásában is, és A Szent Grál felkutatása az a lovagregény, melyben a vallásos-spirituális Grál-motívum és a katonai-világi jellegű lovagi motívum a legmélyebben egymásba fonódik. A Szent Grál felkutatása spirituális utazásként is értelmezhető, amit nyilvánvalóvá tesznek a szöveget át- és átszövő álomfejtések, álomértelmezések és jóslatok. A kalandokban nagy szerepet játszanak a különböző mágikus és túlvilági mozzanatok, a történet pedig strukturáltabb, mint a többi lovagregényben.
