Útközben koronként bemutatja a tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet, valamint a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét; Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről; Isaac Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait; és Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetére gyakorolt hatását. Charles Darwin, Albert Einstein, Werner Heisenberg és sok kevésbé ismert, de éppoly zseniális elme bukkan fel a könyv lapjain. Ezekből az élettörténetekből kiderül, mennyire tudható be az emberi fejlődés annak, hogy makacsul keresték a válaszokat a helyesen megfogalmazott egyszerű kérdésekre, a miértekre és a hogyanokra.
Az emberi gondolkodás rövid története nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, akit érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megértéséért folytatott szakadatlan küzdelem. A könyvet áthatja a szerzőre jellemző intelligencia, éleslátás, tájékozottság és hitelesség, így válik a mű az emberiség szellemi kíváncsisága előtti nagyszerű tisztelgéssé.