„Reggel, elindulván a világba utcai ruháival együtt mindenki magára ölti a páncéljait is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekkora öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétől megszabadulhatunk. Mert Schäffer Erzsébet írásaiból olyan erővel árad a bizalom, ami szabaddá teszi az embert. Bizalom nélkül igen nehéz élni. Majdhogynem nem is érdemes. Tudja; a szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet.” (Lázár Ervin)
