„A holdfény maga a varázslat.
Erről bárkit megkérdezhetsz.”
A Protektorátus lakói minden évben egy csecsemőt hagynak az erdőben, áldozatként az ott élő boszorkánynak. Ám Xan valójában jó boszorkány. Megmenti a kisbabákat, és az erdőn keresztül elviszi őket egy szerető családhoz, és hogy útközben ne éhezzenek, csillagfényt ad nekik táplálékul.
Az egyikükkel azonban csillagfény helyett holdfényt itat, ezzel pedig rendkívüli varázserővel ruházza fel a gyermeket. Xan elhatározza, hogy magához veszi a kislányt, és a Luna nevet adja neki. Luna tizenharmadik születésnapjának közeledtével a varázsereje lassan a felszínre tör, ami számos veszélyes és izgalmas következménnyel jár.