A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben - többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként - mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni.
Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben.
Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben.
Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.
